Plan 9 from Outer Space (Kilences terv a világűrből)
Klasszikusról írni nehéz. Nehéz, mivel már mindent elmondtak róla, mindenki tud róla mindent, tehát mit lehet még hozzátenni a milliónyi sorhoz és ítélethez? Ugyanakkor a klasszikusok azért is klasszikusok, mert megkerülhetetlenek. Minden igazi filmkritikus életében eljön az a pillanat, amikor írnia kell a Keresztapáról, az Aranypolgárról vagy éppen a Patyomkin páncélosról. És minden igazi önjelölt, blogolgató, trash-rajongó filmkritikus életében eljön az a pillanat, amikor írnia kell a Kilences tervről. Ez most az én pillanatom.
Mint azt minden hithű szemétfilm-rajongó tudja a Plan 9 úgy él az emberek tudatában, mint a világ legrosszabb filmje. Hogy ez napjainkban is megállja-e a helyét nem az én jussom eldönteni, de mivel a film ötven éve készült és a titulust egy nyolcvanas években kiadott könyvnek köszönheti volt idő és lehetőség felül-, bocsánat alulmúlni Mr. Wood-ot. Szerencsénkre sokan éltek is ezzel a lehetőséggel.
A történetről nem is tudom, hogy írjak-e, mert aki idekeveredett az valószínűleg úgyis ismeri, másrészt meg zavaros, mint egy tíz köbméteres pöcegödör legalja. Ahogy azt egy rendes trash-filmtől el is várjuk. Csak röviden: földönkívüliek jönnek a bolygónkra, hogy leigázzanak minket és ezzel megvédjék az Univerzumot a pusztulástól. Mivel az első nyolc tervük csődöt mondott ezért bevetik a kilences tervet, ami a holtak toboz- és agyalapi mirigyeibe lőtt elektródákkal való felélesztéséről szól. A történet tömören ennyi, a megvalósítás viszont...
...az amiről nem fogok írni. Itt kéne következnie annak,hogy szapulom a nevetséges effektusokat, a kameraérzéketlen színészeket, a csapnivaló rendezést, a pocsék és mindenféle logikát nélkülöző forgatókönyvet és elmesélem a film elkészültének körülményeit. Egyrészt nem teszem, mert minden más kritika is ezt teszi, másrészt meg miért rontsam el a felfedezés örömét, harmadrészt pedig ha minderre kíváncsi vagy nézd meg Tim Burton Ed Wood című filmjét és persze az eredeti Plan 9-t, ha ugyan eddig meg nem tetted.
Mint írtam nem az én dolgom eldönteni hogy ez a film minden idők legrosszabbja-e, de az tény, hogy egy origópont a szemétfilmek történetében, mondhatni az alfa és az ómega. Egyszer olvastam, hogy a film megrendezéséhez tehetség kellett csak negatív előjelű. Amit igaznak is vélek, viszont a Kilences terv minden egyes képkockájából süt a filmezés szeretete. És talán ezért is imádják az emberek a Plan 9-t, akár egy háromlábú korcs kiskutyát, ami hiába csúnya és béna, ha egyszer minden esetlensége ellenére megnevettet és olyan aranyos amikor játszik.
Mint tudjuk vannak rendezők akik képesek a szarból is ostort fonni. Godfrey Ho nem tartozik közéjük. A kivitelezés természetesen röhejes mégis szívet melengető. Már eleve a lenyúlt /megvett kung fu film is mélyebben van, mint Győzike részvényeinek indexe. A kedvenc jelenetem, amikor a sírásó mester bejelenti egy havas táj közepén hogy ő most elmegy szarni(!!!), de ehelyett csak elbújik és jól megidéz egy-két "zámbit" hogy kicsit eddze a fiút. A "zámbik" egyenlőre győznek de a lényeg hogy egy jól irányzott rúgással az egyikük röppályára állítja a srácot a verekedés végén, aki egy tó vizében landol. "Vizében?" kérdezhetnéd, hisz az előbb írtam, hogy hó van, talán inkább jégpáncélt kellett volna írnom. Hát ez az, ugyanis mire a srác csobban kitavaszodik, nyoma sincs a télnek. Hát kérdem én hol vannak ehhez képest a Plan 9 legendás vágásonként bekövetkező napszakváltozásai? Itt egyenesen hónapokat ugrunk egy vágás alatt. A "zámbik" villám kung-fu stílusáról és kinézetéről jobb nem is írni. Legyen elég annyi, hogy olyan lassan és darabosan jobban mondva "robotosan" mozognak, hogy csak az nem bassza őket tarkón mint a nyulat, aki nem akarja. És a legkevésbé sem felelnek meg semmiféle zombi-sztereotípíának. Semmi cubákolás, semmi rothadás, csak a ruhájuk koszos kissé oszt 'jó' van.