Survival of the Dead (2009)
Hát erre kár volt ennyi időt várni. Romeronak legújabb alkotásával sikerült az általa az utóbbi időkben alacsonyra állított színvonalat is alulmúlnia. A Survival of the Dead egy semmitmondó, bugyuta alkotás, mely az átlag mozinéző közönség szemében csak még inkább a mélybe taszítja a zombi-filmek már amúgy is megtépázott hírnevét. Főleg úgy, hogy ezt a katyvaszt épp maga Romero követte el. George, kérlek hagyd abba az ámokfutást, ennek így már nincs értelme.
A Holtak földje egy több sebből vérző film volt, sokakkal ellentétben azonban a Holtak naplója nekem kifejezetten tetszett, mert merőben más volt, tudott újat mutatni és ha ezt a fonalat Romero tovább szövi, akkor a 2005-ös kisiklását akár még meg is bocsátottam volna neki, azonban erre nem fog sor kerülni. Bár a Mester tesz egy gyenge próbálkozást, hogy legújabb filmjét összekapcsolja az előzővel, azonban ez egyáltalán nem sikerül. A történet néhány katonáról szól, akik kvázi szupercsapatot (A-team) alkotva próbálják menteni a menthetőt. És éppen Ők azok, akik a Diary-ban kirabolják a filmes csapatot. A két film között csupán csak ennyi az összefüggés. Mindeközben egy szigeten két egymással rivalizáló család vívja mindennapos harcát, most éppen a "Mit is kezdjünk a zombikkal?" téma apropóján. Ebbe a helyi rivalizálásba csöppen bele a kis katonai osztag, és a vélhetően "jó" oldalra állva felveszik a harcot az aktuális "rossz" oldallal. A fő konfliktus forrást annak megítélése okozza, hogy mit is kezdjünk az élőhalottakkal. Likvidáljuk őket egytől egyig, vagy próbáljuk megszelidíteni őket, együtt élni velük (lásd Fido). És a film alapvető hibája az, hogy a feldobott kérdésre egyáltalán nem ad választ, hanem nyitott marad a vége. De ennek a folytatásából én személy szerint már nem kérnék.
A film nem csak abból a szempontból kritizálandó, hogy nem ad tényleges választ, és hiányérzete támadhatna a nézőnek, hanem a történetet tekintve teljesen értelmetlen, és indokolatlan cselekmények követik egymást. Nem tudok azonosulni a főszereplőkkel, mert egyáltalán nincs előttük valódi cél, ami motiválná őket, csak lebegnek a semmiben. A forgatókönyv szar, mondjuk ki. A párbeszédek szintén üresek. És ami a leginkább bosszant, hogy abszolút nem realisztikusak a cselekmények egy része. Véleményem szerint ha már kreáltunk egy valóságtól távol álló ellenséget, a zombit, akkor legalább minden más tekintetben realisztikusak legyünk, hogy gond nélkül beleélhessük magunkat a történésekbe. Engem személy szerint kifejezetten zavar, ha blődségekkel találkozom egy filmben. Ne nézzék már hülyének a közönséget kérem. Hiszen miről beszélünk, ha a zombikat egy lövéssel fejbelövik, úgy ahogy az elő van írva, de mikor vagy egy tucat ember egymást öli, senki nem talál el senkit. Anyád! A leszbi csaj a bozótban settenkedik, ráersztenek egy egész tárat, de a csajnak semmi baja. Anyád! Kézigránáttól lerepül a faház eleje. Anyád! Az amúgy rendkívül dekoratív milicista hölgy áll a rét közepén, és nem veszi észre, hogy jött két faszi lóval, és hirtelen fogjul ejtik, mert a csajnak csak akkora térlátása van, mint a vászon, mert azon kívül mást Ő sem lát. Anyád! És ami a legdurvább, az a lovagló zombi. Anyád! Ne nézzék már hülyének az embereket. És a trükkökről még egy szót sem ejtettem, telis-tele gagyi digitális vérrel a vászon, azok a nevetséges fröccsenések, felháborítók. Hol vannak ezek ahhoz képest, amiket Savini 1985-ben a Holtak napjában csinált? Tiszta szégyen. Trükkök szempontjából csak a 2008-as Holtak napjához tudnám hasonlítani a Survival of the Dead-et, ami azonban nem egy erény. Érdemes tovább ragoznom a dolgot? Azt hiszem nem, a véleményem magáért beszél, jöjjön az összegzés.
Pontosan nem tudom, hogy mi készteti Romero-t arra, hogy tovább szövögesse zombikkal átszőtt világának ezidáig elvarratlan szálait, de abban biztos vagyok, hogy ez nem válik előnyére. A legújabb Romero film egy értelmetlen folytatás. Az az érzése az embernek, mintha csak muszájból készült volna. Egyáltalán nem eredeti forgatókönyv, unalmas és valószínűtlen események sora. És a rendező belefűzött kényszeredett poénosra vett jeleneteket is a történetbe, melyek egyáltalán nem oda valók. Erőltetett az egész. A Survival of the Dead nálam csak 4/10-et érdemel.
Pontosan 70 évvel ezelőtt, 1940. február 4.-én született a modern kori zombifilmek atyja, akarom mondani most már nagyapja George Andrew Romero. Bár gondolom mindenki tudja, de azért megemlítem, hogy az 1968-ban készült első filmjével, az Élőhalottak éjszakájával rögtön beírta magát a filmtörténelembe, ezt a tényt a 10 évvel később készült Holtak hajnala csak megerősíteni tudta. Munkássága a zombi-film rajongók körében egész biztosan soha nem merül feledésbe.
Romero filmjei rendezőként: