Resident Evil - Afterlife (2010)
Igazából én sosem voltam egy nagy Resident Evil rajongó, mármint abban az értelemben nem, hogy nálam a játék teljes egészében kimaradt, a történettel kizárólag csak a filmeken keresztül találkoztam. Ez lehet előny is, meg talán hátrány is. Előny egyrészt, mert emiatt nem vagyok elfogult a filmekkel szemben, másrészt viszont hátrány, mert nem tudom, hogy mennyire tért el az eredeti történettől, illetve hogy milyen volt az eredeti hangulat. Tehát én a Kaptár negyedik részét kizárólag csak a tekintetből tudom értékelni, hogy mennyire jó vagy éppen rossz film is lett Paul W. S. Anderson újabb filmje.
Az előző három rész folyamán már alaposan megismerhettük Alice (Milla Jovovich) és az Umbrella vállalat közös kálváriáját. Lényegében véve a negyedik, Túlvilág alcímre hallgató epizód is a jó és a gonosz közti harcról szól, gondolom ezzel nem árultam el nagy titkot. A film eleje egyáltalán nem lapos, ugyanis Alice mint egy női Neo (Matrix) gyorsan likvidálja a Tokioi Umbrella bázist, majd következik egy nagy ugrás az időben. Az ezt követő rész kicsit nyugisabb lesz, amazonunk túlélőket keresve végül eljut egy börtönkomplexumba, ahol néhány még élővel együtt egy biztonságosnak hitt hely felé vágyódnak. Már csak azért is, mert az élőholtak elárasztják az épületet, és iszkolni kell. Ahogy haladunk a film vége felé, a jelenetek egyre durvábbak lesznek, majd pedig elérkezik a végső leszámolás ideje, és mikor már azt hisszük, most már tényleg vége a vergődésnek, mindig sikerül újból és újból meglepődnünk egy picit. A vége pedig érdekesen alakul, erősen szólva is folytatásért kiált. Azt kell hogy mondjam sajnos, nem kellene több ebből.
Az előbbi bekezdésben leírtak kissé zavarosak lehetnek, mert csöpögtettem információkat a sztoriról, de mégsem akartam teljesen elspoilerezni az egészet, mert bár van a történetben egy néhány fordulat, de mégis maga a sztori olyan semmilyen. Igazából véve egysíkú. A történet lapos, a párbeszédek kevéssé kimunkáltak, végtelenül egyszerűek. Mélyen szántó gondolatokat senki se várjon a filmtől. Amit viszont várni lehet, az a hentelés. Telis tele van a sztori akcióval, fröcsög az adrenalin a vásznon és néha még meg is ijeszt. Hmm jó cucc. Látványos az egész, és a 3D ehhez a stílushoz bizony igen csak passzol, szép és lenyűgöző akciójeleneteket kapunk. Magán az egész filmen látszik, hogy nem spóroltak semmivel, volt mire költeni a 60 millió dollárt. A legnagyobb hiányossága a filmnek pedig az, hogy nem láthattuk Milla Jovovich-ot 3D-ben meztelenül. Óriási hiba volt ez a készítők részéről. :D
A fenti képen látható baltás IZÉ pedig annyira odabaszott, hogy nagyon (mármint a szó legszorosabb értelmében). A Scofield gyerek feltünése marhára ütős, csak most nincsen rajta annyi tetkó. Meg ami még nagyon tetszett az a film nyitójelenete a sok-sok esernyővel (umbrella). Nagyon találó, és rettentően szép, azt hittem, már egy művészfilmet látok, de aztán megnyugodtam. Minden esetre filmművészeti momentum. ;)
Mint ahogy azt már megszokhattuk, a Resident Evil film-sorozatban a zombik nem igazán kerülnek előtérbe (legalábbis az első részen kívül), csak amolyan háttérszereplők, ami megadja az egész film hangulatát. A film mindig is a VÁLLALAT és a TERMÉK közti harcról szólt. Emiatt egy kis rosszallásom van, de egye fene most még elnézzük. A Túlvilág, mint film csak átlagos, mivel kissé egysíkúnak találtam, szerintem 5/10 4/10-et érne, azonban a 3D-vel fűszerezett Túlvilág, mint filmélmény, egyszerűen remek. Elsőre nagyon tetszett, egy percet sem unatkoztam, de hogy mennyire szürkül majd be a többi rész közé, azt még nem tudni.
Az IMDb-n jelenleg 8,3 ponton áll, ami véleményem szerint egy kicsit túlzás. Mert a Kaptár negyedik része nem lesz igazán maradandó, viszont élvezhető film, főleg 3D-ben. De ezt csak az akciókkal teletűzdelt részeknek köszönheti. 7/10 na jó, 6/10, de csak akkor, ha nem vársz tőle többet, leülsz másfél órára, kizárod a külvilágot és elmélyedsz a Resident Evil álomvilágába.
A látványvilág jóra sikeredett a sminkeket nem kapkodták el. A CGI sem rossz ahhoz képest, hogy nem egy Gyűrűk Ura kaliberű filmről van szó. A három rész közül ebben találták el legjobban a zenét, nem véletlen hisz Marilyn Manson is közreműködött benne. Hogy valami negatívumot is felhozzak, itt van a történet. Semmi különös nincs benne, és aki mondanivalót keres a filmben, az csalódni fog, mert a Kaptár az a fajta film, ami inkább csak az akcióra épít. Ha igazságtalan lennék, megkapná a 9.5 pontot, de igazából 7/10-et érdemel az Anderson féle alkotás.
Két év elteltével eljött a második rész ideje. A trailerek alapján nagyon várós volt és bizakodtam benne, hogy ennek már több köze lesz a játékhoz. Nos, csalódtam, bár sok ötletet felhasználtak belőle, de valami mégis hiányzik a filmből. A rendező váltás meglátszott, mert teljesen más stílusa lett az egésznek, és véleményem szerint ez a film rovására ment. Itt már eleresztettek pár gyenge poént is Mike Epps (L.J.) jóvoltából. Persze tudjuk, hogy itt is a komoly akción van a hangsúly és nem a poénkodáson.
A harmadik rész három év múlva jelent meg. Ismét egy újabb rendezőt kapott Russel Mulcahy személyében, aki a Hegylakót is rendezte. Talán ez adott egy kis reményt néhány rajongónak, hogy a második gyenge átlaga után, most egy kicsivel előrébb kerülhet a film abban a bizonyos kategória abc-ben. Akik abban bíztak, hogy Mulcahy irányítása alatt jobb filmet kaphatnak majd a kezük közé, azok bizony hatalmasat csalódtak, mert mindenki rongyosra szidta (a befejezést tekintve meg is értem). Meg kell mondanom, az alapötlet nagyon tetszett, hogy konvojba vergődve próbálnak túlélni és utánpótlásokat szerezni. De egy átlagos, mutánsok meg szuper akcióhősök nélküli 28 nappal később szerű zombie filmben ez hatásosabb lenne. 